Születésed a hajnal pirkadása
Jelezted, hogy lassan feljön a nap
A nap amely mindenkit látni tanít
Érzékeny szívünk végre lát valamit
Megtanultam, hogy ki őrült ki boldog
Földre rogyva sírtam, s minden mosolygott
Üres a világ, nincs ember
Ki ne érdemelné meg a halált
Megtanultam, hogy e világból
Menekülni csak ölve lehet
Üres a világ, nincs ember
Ki ne érdemelné meg a halált
A könnyek végtelen tengerén
A magány csónakjában
Nyúlok egy haragos fegyverért
A nap vérző árnyékában
Utolsó szavam, őszinte imám
Jéghideg ajkam üvölt
Üres a világ, nincs ember
Ki ne érdemelné meg a halált
[English translation:]
My last word
Sophisticated words in the middle of nowhere
Words that belong to this material world
Reached me and touched me through sin
Setting my hands and lips free
Feeling filthy with excitement
My talent's slowly crumbling up
In a fewerish mellow solitude
My view of the world is unborn
Empty walls of scientific institutions
Are painted with mud from my gutts
If you live you must get dirty
Teach me world to love deceiving
There's no life without getting wounds
Loving words play with me more
My purple lips are fading with sorrow
Don't despise me if my soul's had enough
My dull mind is a hotbed of sins
A vile and spiteful faith that's what
My pagan self-loving has become
But once my hatred has grown big enough
I'll gather strength and leave it all behind